Bakonykoppány
Weboldal
Bakonykoppány község neve mint a Bakonybéli Apátság ősi birtoka egy 1086-ban kelt oklevélen található meg először.
A név török eredetű személynév, amely \\\"nagy-, győzelmes-, erős\\\"-et jelent.
Bakonykoppány község neve az államalapítás időszakára emlékeztet, Géza fejedelem fiának,
Istvánnak be kellett fejezni az államszervezet kialakítását, a pogány magyaroknak a keresztyén
hitre való térítését és letelepítését. Ez csak úgy valósulhatott meg, ha elűzi a keresztyénség pogány ellenségeit. Ezek közé tartozott Koppány, Somogy vajdája. A szétvert pogányság számára a Bakony jó búvóhelynek kínálkozott, így településünk is. Határa közepes termékenységű, tengerszint felett 250 m magasan fekszik. A Gerence völgye mellett Dél-nyugat és Észak-keleti irányban szántóföldek és legelők vannak.
Lakossága korábban fejlett háziiparából élt, fakitermeléssel, fa megmunkálással, annak értékesítésével, majd később kő- és kavicsbányászattal foglalkozott, mezőgazdasági tevékenység mellett.
Temploma 1383-ban plébániai egyház, mely az 1670-es években lepusztult, a jelenlegit az 1730-as években építették újjá.
Koppány 1548-ig a Bakonybéli Apátság birtoka volt, melyet a törökök az 1550-es évek végére teljesen elpusztítottak. 1548-tól a település több mint 150 éven keresztül puszta, a Pannonhalmi Főapát birtoka. Lakatlansága 1710-ben szűnt meg, amikor új tulajdonosa a Zirci Cisztercita Apátság lett.
1718-ban új telepesek kerülnek a községbe (németek, morvák, horvátok).
1787-től önálló plébániája van. Első plébánosa Kapsz Gáspár cisztercita rendű lelkész, szerzetes.
Első tanítója és jegyzője 1780-tól 50 éven át Macsunszky József.
A községnek az első világháborúban 18 katonája esett el.
1935-ben a község területe 1140 kateszteri hold volt.
A község 1945. március 25-én szabadult föl, a második világháborúban 12 katonája esett el. 1946-ban megtörtént a wolksbund tagjainak Németországba való kitelepítése, helyükre a Felvidékről kitelepített magyar családok érkeztek.
1945. január 1-től a község Fenyőfővel együtt a Szücsi Körjegyzőséghez tartozott. 1950-1962 között önálló tanácsa volt falunknak.
1959-ben megalakult a helyi termelőszövetkezet.
1963. januárjában Bakonyszücsi székhellyel közös tanács működött.
1970. július I-el Ugod székhellyel nagyobb tanácsi közösségbe került, majd 1973. április 15-én létrejött egy 5 községből álló közös tanács.
Napjainkban a község lakosságának létszáma 238 fó.
Infrastruktúra: vezetékes telefon, vezetékes földgáz, vezetékes ivóvíz, szervezett szemétszállítás, szenny-vízcsatorna a megvalósítás küszöbén.
Közlekedés: menetrend szerinti autóbuszjárat. Vasút 4 km-re, Franciavágáson.
